20. Ephesus Church

24-én ismét New Yorkba utaztam az egyik szórakozott mongol munkatársammal. Ő Bostonba szeretett volna menni, miután sajnálattal vette tudomásul, hogy a Niagara vízeséstől egy nap alatt nem nagyon lehet megfordulni szárazföldön. Reggel elfelejtett felkelni, majd nem kalkulálta be azt, hogy a busz nem onnan indul, ahová a vonat érkezik, végül szembesült azzal, hogy nem 3, hanem 6 órás az út. Így végül maradt a Nagy Almában.

Én pedig meglátogattam egy javarészt feketékből álló hetednapi adventista templomot a Harlemben. Amikor leszálltam a metróról Bronxban, egy szokatlan világgal találtam magamat szemben. A feketék füttyszóval kommunikáltak az utcán és rendőrautók masíroztak mindenfelé. Szerencsére csak két percet kellett sétálnom a templomig.


Miután bejelentkeztem a vendégkönyvben, hamarosan kezdődött is az istentisztelet. Több százan voltak, de két kezemen meg tudtam számolni, hogy ebből hányan fehérek. A program érdekes és változatos volt, de elég hosszú. Az egész istentisztelet több mint három órán keresztül tartott.
Kaptunk egy programfüzetet amiben részletesen le volt írva minden. Benne voltak a szövegek, amiket kórusban kellett válaszolni, az énekek kottával és még sok minden más.
A látogatókat felállították és üdvözölték a körülöttük ülők.

A gyerekeknek szóló prédikáció nagyon látványos volt. A kenyér megszaporításáról volt szó. A a nő aki beszélt, vitt egy kosarat, amiben voltak kenyerek és halak. Ezután körbejárt és szemléletesen szétosztotta a kosár tartalmát, amiben igazából több volt, mint amennyit eredetileg bemutatott, a szélső padokban ülőknek.

Végül 12 kosárral bevonultak 12-en egy másik helyiségből, ami a maradékokat szemléltette.


A worship service-t Pastor Samuel Thomas tartotta, és az volt a címe, hogy A hazugságok, amiket elhiszünk. A különféle misztikus és pogány elemek kereszténységbe való beszűrődéséről beszélt.

Egy lelkes néger párbeszédet folytatott vele a hátsó sorból. "Uram, kegyelmezz nekik!", "Áldott legyen az Úr neve!", "Igen Uram!", "Nagyon is igaz!" és hasonló válaszokat adott, minden gondolatcsoportra, hatalmas lelkesedéssel.

A négerek egy valamiben biztosan tehetségesek: az éneklésben. Volt egy kórus a karzaton, ami operába illő hanggal és minőségben vezette a himnuszokat, orgonakísérettel és karmesterrel; és volt egy fiatalokból álló csoport is.

He Decided to Die Just to Save Me